Luxemburgi Zsigmond hadvezéri reprezentációja nyugat-európai krónikaábrázolásokon

Középkori uralkodóink között a nemzetközileg legismertebb személyiség minden bizonnyal Luxemburgi Zsigmond volt, köszönhetően páratlanul hosszú, 50 éves uralkodásának, valamint a magyar királyi cím mellett megszerzett római királyi, cseh királyi, majd német-római császári címnek. A nikápolyi csata, a konstanzi zsinat és az azt követő huszita háborúk, vagy Zsigmond római császári koronázása olyan események voltak, amelyekről a korszak krónikásai Európa-szerte hírt adtak. Ennek megfelelően gyakran szerepelt Zsigmond alakja a német krónikákban, és tevékenységét gyakran tárgyalták a késő középkori francia-burgundi krónikák is. Ezenkívül Zsigmond király a főszereplője Ulrich Richental konstanzi zsinatról írt krónikájának, és az ő életrajza képezi a gerincét Eberhard Windecke visszaemlékezésének. A különféle krónikák szövege széles körben elterjedt, és közülük többnek illusztrált változatai is készültek. Az illusztrált krónikákban található, Zsigmonddal kapcsolatos ábrázolások száma több százra tehető, amelyek közül kiállításunk a Zsigmond részvételével zajló jelentősebb katonai akciók későközépkori ábrázolásait mutatja be, az eseménytörténet kronológiája szerint rendezve.

Az ábrázolások első nagyobb csoportját a nikápolyi csata ikonográfiai emlékei képezik.

A Zsigmond részvételével zajló első olyan esemény, amely egyértelműen az európai közvélemény legszélesebb érdeklődését felkeltette, a francia és burgundi lovagok részvételével 1396-ban zajlott keresztes hadjárat és annak tragikus végkimenetele, a nikápolyi csata volt. A burgundi herceg fiának, a Félelemnélküli melléknevet a csatában megszerző János neversi-grófnak a fogságával zárult ütközet híre évtizedekig tovább élt a francia közvéleményben. A francia krónikák közül az 1405 körül elhunyt Jean Froissart krónikájának IV. kötete a nikápolyi csatával és annak következményeivel zárul. A 15. század második felében a burgundi udvar környezetében számos illusztrált példány készült a krónika IV. kötetéből, ezekben a képciklusokban pedig többnyire a nikápolyi csata ábrázolását is megtalálhatjuk. Az 1460-as, 70-es években készült kódexeken a korszak Bruges-ben dolgozó legnevesebb miniatúrafestői dolgoztak. A kódexek egy része illusztrálja a csata előzményeit, illetve a foglyok kiváltását is, bár a kiemelt ábrázolás minden esetben maga a nikápolyi ütközet. A csatát ábrázoló miniatúrákban közös, hogy a hangsúlyt a francia és a török seregek összecsapására helyezik, a csatában részt vevő magyar seregekre semmi sem utal, és Zsigmond maga sem azonosítható az ütközet képein, csak az előkészítő jeleneteken. Az ütközet ábrázolása sematikus, többnyire egy erődített város előtti mezőn játszódik, így utalva Nikápoly várának Froissart által is leírt ostromára.